Nagyon szubjektív, néhol provokatív beszámoló Kelet-Galíciáról - 3. rész

márc. 18. szombat-Lviv

·   ez a nap nagyon-nagyon jó volt, mert a nagy részét egy nagyon jó barátnőmmel töltöttem, akivel együtt jártunk a CEU-ra a mesterszak idején és azóta nem találkoztunk, hogy lediplomázott és hazaköltözött Lvivbe 2013-ban

·    felmentünk a „High Castle” dombjára, vár már nincs ott, de jó a kilátás a városra. Megnéztük az örmény és a lengyel katedrálist is, a Rynok teret, Ivan Franko és Ivan Fedorovics emlékművét, és egy örmény kávézóban kávéztunk az „örmény utcában”.

·    már péntek este, ahogy megérkeztünk Lvivbe „megcsapta az orromat” az Osztrák-Magyar Monarchia atmoszférája, teljesen otthon éreztem magam az első perctől kezdve. Később olvastam, hogy direkt nagyon rájátszanak az osztrák-magyar imázsra, nem csodálom, a későbbiekhez képest könnyűvolt  a Monarchiának aranykornak tűnni.

·         délután városnéző séta a kirándulást szervező tanárokkal

o   a Nachmanowicz avagy „aranyrózsa” zsinagóga hűlt helye-de a szerkezetét ki lehet venni a szomszédház falán maradt nyomokból, ahol összeértek a falak. Nchmanowicz, aki 1584-ben építtette ezt a zsinagógát, Báthory István hitelezője volt.

o   Arzenál múzeum

o   Leopold von Sacher-Masoch szobra a Masoch kávézó előtt. Nélküle nem hívnánk mazochizmusnak a mazochizmust. Itt született és professzor is volt az egyetemen. A népet felvilágosító írásokkal harcolt az antiszemitizmus ellen. A legenda szerint filoszemitizmusa arra megy vissza, hogy nagyapja valami tisztiorvos szerűség volt, apja is Habsburg hivatalnok és így gyerekkorától sok zsidóval találkozott és jó kapcsolatokat alakított ki. Sok novellát írt a galíciai zsidó életről. A fáma szerint „utálta a lengyeleket, sajnálta az ukránokat és szerette a zsidókat.” 

Lviv: kilátás a csokizóból a belvárosra

o   Egy egész épületnyi forró csokizó: valószínűleg az a hely, amit minden fázó turista megtalál. Tök jó kilátás volt a belvárosra.

o   latin katedrális-épp kezdődött az esti mise, nagyon szép volt

·         este a barátnőmmel még egy csomót sétáltunk

o   olasz udvar/Korniakt palota -ez egy gazdaggörög kereskedő család volt, akik más épületeket is építettek a városban

o   belógtunk egy templomba, ahova gyakorlatilag csak pravoszláv apácák járnak

o   a régi Rynok tér

o   Keresztelő Szt. János templom, előtte Árpád-házi Konstanza szobrával, aki IV. Béla lánya volt.

o   egy börtönön lévő lista, hogy yki mindenkit gyilkoltak ott meg a nácik, valamint emlékmű a nácizmus és a kommunizmus ukrán, lengyel és zsidó áldozatai emlékére

o   gettó emlékmű-sok család is állíttatott itt emléktáblát, pl, Adam Michnik  és testvére is

márc. 19. vasárnap

·         Zsovkva

o   elképesztően nagy zsinagóga van itt -persze romosállapotban - a város (inkább falu) méretéhez képest, egy kutya, aki beslisszolt velünk együtt, nagyon ismerős terepként kezeli

o   18. századi piactér és városháza- úgy látszik akkor sokkal nagyobbhely volt, mint ma, jelentőségét tekintve is Zsovkva

·         Drohobics

o   elég nagy hely, van egyetem. és az egyetemen van egy lengyel központ, ami fenntart egy Bruno Schulz emlékszobát -ő egy lengyel író volt és zsidó (rajzolt is), aki egy drohobicsi elit magángimiben rajztanár volt a 30-as években és a drohobicsi gettóban lőtték aztán le. A Bruno Schulz emlékszoba egyik érdekessége a fordított (balról jobbra) jiddis felirat, amiről a tárlatvezető is tud, de szemmel láthatóan nem gondolják azt, hogy le kéne cserélni…..

o   Az 1850-es és 60-as években rengeteg zsidó telepedett itt le a kezdődő olajkitermelés és „olajláz” miatt, a Holokauszt idején is az olajkitermelésben való munkaszolgálat volt a helyi specialitás. Egy helyi rabbi túlélte a Holokausztot (Buchenwaldban szabadult fel) és később Mexikó askenázi főrabbija lett, emlékiratot írt a drohobicsi zsidó közösségről.

o   A zsinagóga falán Bogdan Hmelnyickij idézet. Tekintve, hogy Hitler előtt ő volt a legborzalmasabbként számon tartott tömeggyilkosa a zsidóknak az 1648-as vérengzős kozákfelkelés vezetőjeként, felmerül a kérdés, hogy ő mit szólna ahhoz, hogy egy zsinagóga falán köt ki a képe? Nem beszélve az emberábrázolás tilalmáról…… Jó büntetés ez vagy egyszerű kegyeletsértés és bálványimádás? Bennem ez a kép zsigerileg nagyon rossz érzést keltett, csak szeretem erőltetni a történetek fonákját, egyáltalán kinek jó őt egy zsinagóga falára tenni?