Simone de Beauvoir: A második nem (A nekem fontos részek jegyzete)

Budapest: Gondolat, 1971. Második, változatlan kiadás.

Ford: Görög Lívia és Somló Vera

Tetszik, hogy olyan sok tudományos kutatásra hivatkozik olyan sok területről (kultantro, pshichoanalízis, tört, irdtud, memoárok, statisztika), nem csak a saját ujjából szopott gondolatokat ír le, hanem tényleg komoly akadémiai könyv.

p. 10. A ffi sosem kezdené azon önmaga definiálását, h ffi, magától értetődően ffi.

-> mondja arról, h a male perspective számít az univerzális emberi perspektívának, women „othered” ahogy én találkoztam a jelenséggel a mai ang szakird-ban [főleg itt: Gershon Bacon, “Introduction,” Autobiography and memoir, Ed. Gershon Bacon, (Jerusalem: Schechter Institute of Jewish Studies, 1998. Special issue of Nashim –A Journal of Jewish Women’s Studies & Gender Issues), 7.]

p. 15. nők: egymástól elszakadva, ffiakkal egy fedél alatt élnek, lakhelyük, munkájuk, gazd érdekük révén sokkal szorosabban kötődnek 1-1 ffihoz (férj, apa), mint a többi nőhöz. Ha úriasszonyok, a polgsággal szolidárisak, nem  aproletárasszonyokkal, ha fehérek, a fehérekkel és nem a fekete bőrű nőkkel. Egy fanatikus zs v néger [sic!] ábrándozhat arról, h megszerzi az atombomba titkát és az egész emberiséget zsvá v négerrá teszi, a nő álmában sem gondolaht arra, h kiirtja a ffinemet

-> ez az, amire Elisa a tel aviv Leo Baeck-es workshopunkon azt mondta, h azért neház a feminista küzdelem, m saját apánk, fiútestvérünk és szerelmünk ellen vívjuk, nem tudunk összecsoportosulva

p. 17. lázadni az ellne, h megmaradjanak a Másiknak, elutasítani a cinkosságot a ffival ez azt is jelentené, h lemondanak a nők a felsőbbrendű kaszttal kötött szövetségben rejlő előnyökről

p. 21. az elnyomók egyik haszna az elnyomásból az, h közülük a legnyomorultabb is felsőbbrendűnek érezheti magát

-> a white trash tipikus esete ennek

p. 52. szülés: ez a kritikus folyamat mutatja leginkább, h a test nem mindig kpes egszerre szolgálni a fajt és az egyént.

-> WOW erre sosem gondoltam magamtól, h az egyén feláld ilyenkor, amikor fenntartjuk a fajt, de csak a női egyed. De azt magamtól is gondoltam, h már az evolúció is megszívatta a nőt, pl. azzal, h nincs spontán orgazmus megtapasztalás kamaszkorban, tök bonyolult folyamat, felnőttkorban is tanulni kell….

p. 53. a faj aláássa a női egyed erőit. És a zsarnokság alól újabb súlyos válság árán szabadul fel: klimax

p. 97. az Eumeniszek azt ábrázolja, h hogyan győzte le a patriarchátus a matriarchátust. Az istenek tanácsa felmenti Oresztészt, mondván, h előbb volt Agamemnón fia, mint Klütaimnesztráé

p. 109. ha az adott társ elutasítja a magántulajdont, tagadja a családot, a nő helyzete alapvetően jobbra fordul. A házasság fogalma is ismeretlen ott, ahol nincs örökösödés.

-> Biztos, h ennyire determinálja a gazd az erk/jogi szabályrendszert?

p. 121. Szt. Pál ülteti át a zsidóság nőellenes felfogását a kereszténységbe

-> ez szöget ütött a fejembe

p. 123. germánoknál jobb volt a nők helyzete mint a rómaiaknál: erk nem tekintik a nőt alacsonyabb rendű lénynek

p. 129. a férjes asszonyt a magántulajdon érdekeinek áldozzák fel, a kkortól napjainkig. Az asszony alávetettsége annál teljesebb, minél nagyobb a férj kezben összpontosult vagyon: a nő függősége mindig is az uralkodó osztályon belül a legszigorúbb. A közös szegénység mellérendeléssé alakítja át a házastársi köteléket. A patriarkális [sic!] család igenis a jobbágyásg kialakulásával változik valóságos házastársi együttéléssé. Viszont a közös munka és érdekazonosság a parasztasszonyt tnylegesen frje élettársává emeli

->érd. gondolat

p. 130. a nőt a szabad munka teszi független emberré, gazd és társ tnyezővé. A gazdag hölgy szabadságával fizet henye életéért.

p. 140. Olympe de Gouges 1789 azt javasolja, h a Nyilatkozat az emberi jogokról mintájára legyen egy Nyilatkozat a nők jogaiól mely eltörölné a férfinem összes privilégiumát

p. 142. 1826 a Bourbon restauráció megtiltja és az 1848as Alkotmányozó Nemzgyűlés sem hajlandó visszaállítani a válást, 1884ben engedélyezik újra

p. 143. a polgnő ragaszkodik láncaihoz, m ragaszkodik osztkiváltságaihoz. De a legkonoabb ellenállás sem tartóztathatja fel a tört haladást. A utópista szoc megálmodói megteremtik a szabad nő utópiáját is

p. 146. gépek-> gyökeres fordulat egyre több az olyan munkafolyamat, melyeknél lényegtelen a ffi munkás testi fölénye. a gyorsan fejlődő ipar munkaigénye úgy megnő, h nem érheti be többé csak a ffimunkásokkal, be kell venni a nőket a termelésbe

p. 155. érd, h már az ókorban is különbözőképpen ítélték meg az abortuszt aszerint, h mennyi idős az embrió! Az volt a kérdés, h mikor költözik a lélek az embrióba? -> Szt. Tamás: a hímnemű magzat élete 40. napján válik lelkes lénnyé, a nőnemű a 80. napon. Ettől kezdve különbséget tettek a lelkes és a lélekkel nem bíró magzat és „megölése” között. (Ha a 40. nap előtt abortálták, akkor 1 év penitencia sújtotta az anyát a Vezeklések könyve szerint, ha a 40. és a 80. között, akkor 3 év penitencia, ha azután, akkor gyilkosnak tekintették az anyát.)

p. 156. 18. sz. szigorodás az abortusz büntetésében, m nem tettek többé különbséget a llekkel bíró és a lélekkel nem bíró magzat között

p. 157. Az abortuszt csak 2 országban engedélyezték időlegesen: Németo Hitler előtt és a SZUban 1936 előtt

p. 158. A 19. sz. folyamán a nő is lerázza a term igáját, úrrá leszasaját teste ölött. Nagysrészt megszabadul fajfenntartási tevékenységétől és képessé válik arra, h termelői hivatását betöltse és személyiségét maradéktalanul birtokba vegye

p. 161. 1892 Céngrès Féministe-erről kapta a feminista mozgalom a nevét (de Beuavoir szerint ez a kongresszus nem sokra jutott)

p. 197. “Az ember nem születik nőnek, hanem azzá válik.” ez aza mondat, amit mindig idézenk Beuvoirtól

p. 220. “hány, de hány ffihős jut az egy Jeanne d’Arcra!”

->bizony!

p. 224. A mesebeli, szép és dicső végre szánt hajadonok gyakran az áldozat szerepében lépnek színre: Geneviève de Brabant, Grizeldisz. Így a islány előbb megtanulja, h mindenhatóvá úgy válik, Isten v a ffi kegyelméből, ha hajlandó vállalni a legvégletesebb önfeláldozást s odaadást, vagyis mazochizmusra nevelődik

p. 238. A kamaszlány undora sokszor abban jut kifejezésre, h mindenáron le akar fogyni

-> érd, h ez egy ilyen régi jelenség, h anorexiában manifesztálódik a női lét elutasítása

+egyes pszichológusok megfigyelték, h az anyák szívesebben lebbentik fel a fátylat a terhesség, szülés, sőt még a nemi élet rejtelmeiről is, mint a menstruáció titkáról. Ennyire iszonyodnak tőle. Ez az iszony a hím ősi, misztikus rettegését tükrözi, mely a nők közvetítésével átszáll kései leszármazottaikra

>        szóval a nők a patriarchátus rengeteg vonását perpetuálják, ők is a női test sajátságait látják undorítónak…. ☹

p. 239. Meghatározott társ összefüggések teszik a pniszt privilégiummá, s ugyanezek a társ összefüggések a menstruációt istencsapássá

> mélyen egyetértek!

p. 296. ezárt retteg kitennim agát szeretője tekintetének, több az, mint tekintet: bírája, mindjárt fejére olvassa az igazságot….”Az első ölelés próbatétel, a valóság próbatétele: végleg eloszlatja, vagy egy életre meggyökerezteti a fiatal lány gyerek- és serdülőkori szorongásait.”

-> A helyzet ennél is rosszabb szerintem.  NEM igaz, h örökre eloszlik a szorongás attól, h 1szer 1 pasi megerősítette, h jól néz ki!

p. 297. Ezért sorsdöntő a ffi magatartása. Heve, gyengédsége úgy megerősíti a nő önbizalmát, h azt többe semmi meg nem ingatja, nyolcvanéves koráig annak tudja majd magát, amivé a férfivágy ezen az éjszakán varázsolta”

-> na, ez egyáltalán nem így van. Még annyi utána jövő pasi teheti tönkre az önbizalmát!

p. 305. „A siker feltétele nem a két fél gyönyörének matematikai pontosságú szinkronizálása, mint ezt lelkiismeretes, de egyszerűsításre hajlamos férfiak hinni szokták, hanem egy komplex erotikus forma létrehozása. Sok férfi meg van róla győződve, hogy a nő <kielégítése> pusztán idő és technika kérdése; holott a női szexualitás elsősorban a helyzet egészének függvénye. A nő gyönyöre, mint mondottuk, egyfajta igézet, teljes elengedést feltételez, ha egyetlen szó vagy gesztus megtöri a varázst, oda a gyönyör.”

p. 319. Saint-Simon, Fourier, George Sand és a romantika minden írója fennen hirdette a nő jogát a szerelemre

p. 339. „De a házasság, mai formájában, egy régmúlt kor csökevénye, s az asszony helyzete rosszabb, mint valaha volt; kötelességei nem változtak, jogai viszont csökkentek, ugyanazért a munkáért ma kevesebb megbecsülés, tisztelet jár.” [szülés, gyereknevelés, háztartásról van szó]

-> erről más sok helyen olvastam, h a polg házasság még jobban bezárta a nőt a privátszférába és még jobban elnyomta, mint a korábbi

p. 357. A Pierre-Natasa mítosz legcsattanósabb cáfolata a Lev-Szofja pár házasélete [Szofja volt Tolsztoj felesége, naplót írt, amit rengeteget idéz Beauvoir]: Szofja viszolyog a férjétől, Lec fűvel-fával csalja, Szofja végig féltékenykedi és unatkozza az életét

-> érd. még szerencse, h Szofja naplója megjelent ezek szerint fordításokban is, mert különben tényleg csak azt tudnánk szegényről, amit Lev Tolsztoj írt, h micsoda hárpia volt…..pedig megvolt az oka ennek. Tökre olyan, mint a Maleficent a Csipkerózsika történet kifordítása, h miért lett gonosszá a boszi….

p. 358. vicces lábjegyzet: „Létezhet szerelem a házasságon belül is, csakhogy akkor nem nevezik <hitvesi szerelemnek>; ez a kifejezés világosan a szerelem hiányára utal, ahogy azt is csak arra mondják, hogy <nagy kommunista>, aki nem kommunista.”

pp. 371-409. „Az anya” c. fejezet. Itt sok szó van az abortuszról, a korabeli franciaországi viszonyokról is.

p. 372. Kevés dolog van, amit a polg társ hasonló, vérlázító képmutatással kezel, mint kezelne, mint az abortuszt. Pedig Fro-ban évről-évre azonos a szülések és az abortuszok száma. Hovatovább olyan elterjedtté válik az abortusz gyakorlata, h a női lét rendes velejárójának kell tekintenünk. A törv mégis konokul bűncselekménynek minősíti.

p. 373. amilyen elkeseredetten védi a társ az embrió jogát az életre, annyira nem törődik a gyerekkel attól a perctől fogva, h megszületett

-> !!!

pp. 375-376. Az abortusz „osztály-bűn”, mondják egyesek és ebben van is némi igazság. A fogamzásgátló módszerek a burzsoázia körében a legelterjedtebbek, alkalmazásukat nagyban megkönnyíti a fszoba; a munkás- és parasztlakásokban többnyire nincs vízvezeték. [NAGYON ÉRD, sosem gondoltam volna erre!] A polglányok jobban vigyáznak magukra. Jómódú emberre nem ró elviselhetetlen terhet a gyerek; márpedig az abortuszok leggyakoribb oka a szegénység, a lakáshiány, illetve az a körülmény, h a nő kénytelen munkába járni. A jelek szerint ált 2 gyerek után dönt úgy a házaspár, h több nem kell”

p. 385. érd gondolatmenet a terhesség alatti hányásokról mint annak megnyilvánulása, h a terhes nőben milyen keserű harcot vív egymással az egyed és a faj érdeke, de sztem túlzás, ez már így túlgondolás.

p. 396. rossz, h a gyerekek ki vannak szolgáltatva az anyának, m a legtöbb nő elégedetlen a sorsával, így a gyerekben keres mindenre kárpótlást-> nagy nyomás a gyereken. A mesékben lévő meghalt édesanya és a gonosz mostohaanya valójában ugyanannak az 1 édesanyának a 2 oldala

-> nagyon érd!

p. 433. a házasságtörést az óvatosság és a kompromisszumok teszik megalázóvá: egy olyan megegyezés, melynek alapján megkezdődne a szabadság és őszinteség uralma, megszüntethetné a házasság fogyatékosságát

-> a poliamóriához mit szólt vajon Beauvoir?

p. 437. „<Azok között, akiket a prostitúció és azok között, akik a házasság útján bocsátják áruba magukat, mindössze az árban és a szerződés tartamában van különbség> -mondja Marro a La Puberté című művében.”

-> ott a pont! Az érdekházasság prostitúció. És ugyanúgy kényszerből adja el magát benne a nő, mint a prosti a kliensnek ált.

p. 438. a „rossz lányok” nagy része a cselédek közül kerül ki

pp. 438-439. elég egy pillantást vetni a „személyzeti szobákra” és mindjárt megértjük miért

pp. 442-443. mivel kapcsolataik az emberiség felével csupán üzleti jellegűek, s mivel az egész társ páriákként kezeli őket, a prostituáltak közt nagy az összetartás. csak együttesen tudják azt az ellenvilágot kialakítani, amelyben visszanyerik emberi méltóságukat

è Ált. is fontos! A páriák ellenvilágot teremtenek emb méltóságuk visszaállítására

p. 444. lábjegyz: „Hogy a prostitúció eltűnjék, két feltétel szüks: egyrészt megfelelő munkalehetőségeet kell biztosítani minden nőnek¸másrészt az uralkodó erkölcsök ne akadályozzák a szerelem szabadságát. Csak ha már megszöntetik a szükségleteket, melyeknek következménye, szüntethetik meg végleg a prostitúciót.”

è de ez miért csak lábjegyzetben van? Ez annyira fontos, ez absz a főszövegbe tartozik! A másik meg, hogy a „szabad szerelem” annyi mindent jelenthet és nagyon nem világos, h Beauvoir mit ért alatta. Etikus nem-monogámia, kommuna, vagy egysz a polg házasság elutasítása de még mindig monogám párkapcsolat???

p. 445. A hetéra legújabb megtestesülése a sztár. Kiszolgáltatja magát mint Nőt a ffiábrándoknak s vagyont és dicsőséget kap cserébe.

-> érd!

p p. 447. Hetéra def: „hetérának fogom nevezni a követlezőkben azokat a nőket, akik nemcsak testüket, hanem egész személyüket kiaknázandó tőkeként kezelik. Magatartásukmerőben más, mint az alkotóé, aki művében transzcendálódik, valami újat hoz a meglevő helyett”

p. 450. Arról, h miért perpetuálják az elnyomottak is az elnyomást: a kutartott nő sokkal büszkébb arra, amit elért ebben a világban, semhogy azt kívánná, h megváltozzék ez a világ

-> ☹

p. 475. a nőegyletek megkapják a magukét Beuvoirtól, mint pótcselekvő klubok :D

p. 476. „Amíg a nő parazita marad, nem vehet részt eredményesen egy jobb világ kialakításában.”

pp. 577-578. a nőt a könnyebb út követésére bíztatják és ez a legsúlyosabb bűn, amit ellene elkövetnek. Gyermekkorától egész életén át elkényeztetik és korrumpálják, elhitetik vele, h hivatása a lemondás, nem tanítják meg, h feladata megélhetése biztosítása és hogy ezt hogyan tegye, arra nevelik, h a férjhez menetel és önmaga kitartatása legyen hivatása.

pp. 561-562. Azt a világot, amelyben a ffiak és a nők egyenlőek lesznek, ez az a világ, amelyet a szovj forradalom ígért: a nők, akik ugyanolyan körülmények között tanulnak, serdülnek felnőtté, mint a ffiak, egyenlő feltételekkel és azonos bérezéssel dolgoznak majd; a nemi aktust nem tekintik majd olyan szolgáltatásnak, amiért fizetség jár, a nő kénytelen lesz más jövedelmi forrást biztosítani magának, az anyaság szabad lesz, azaz a családtervezés és a terhesség megszakítása is, de ugyanakkor minden anyának és gyermeknek azonos jogokat adnak, akár férjezettek, akár nem¸a terhességi időre szóló szabadságot a közösség fizeti

[tök jó, h a szabad anyaságot definiálja, de azt még mindig nem árulja el Beucoir, h a szabad szerelem alatt mit ért]

p. 562. az emberi közösségben semmi sem eredendő, „a nő is a civilizáció formálta termék” + azt a szakadékot, mely a serdülő fiút a serdülő leánytól gyermekkoruk óta elválasztja, tudatosan ásták