Nagyon szubjektív, néhol provokatív beszámoló Kelet-Galíciáról -1. rész

CEU-s Jewish Studies tanulmányi kiránduláson jártam Kelet-Galíciában. Rengeteg mindent láttunk, hallottunk, éreztem és írtam le, úgyhogy emléket állítok itt ezeknek az élményeknek itt hosszan, több részben.

márc.15. szerda

·     Nagykálló – a “Szól a kakas már”-t szerző Kalever rebbe sírja, aki Nikolsburgban tanult a Horowitz dinasztia jesivájában és a Horowitz dinasztia Chortkivből jött, ahol szintén voltunk az út során (Nikolsburgban is nemrég voltam, szóval minden mindennel összefügg :D )

·         Mátészalka

o   emléktábla arról, h Mo-n itt volt először villanyvilágítás, 1888-tól kezdve. Nem említi, hogy a Schwarz/Szalkay család finanszírozta. Ebből a családból jött Szalkay Margit, Vázsonyi Vilmos felesége egyébként.

o   a zsinagógát kívülről felújították, élénk narancssárga, nem lehet nem észre venni, belülről viszont nagyon rossz állapotban van, galambok repkednek a karzaton.

o   a zsinagóga falán két emléktábla Hollywood mátészalkai sztárjairól: Adolf Zuckerről (aki itt élt 1881 és 1885 között) és Tony Curtisről (utóbbinak csak az apja született Mátészalkán, nem ő maga)

o   a két VH között azon kevés települések egyike volt, ahol nőtt és nem csökkent a zsidó lakosság, mert Trianon miatt gyakorlatilag hármas határváros lett (Mo + Románia + SZU)

·         Huszt

o   nem haszid ortodox zsinagóga, kívül túl steril, de belül nagyon szép, fadiszítésű, patinás. Ma kb. 100 zsidó él Huszton, az idegenvezető szerint közülük 70-en nyugdíjasok.

o   református templom

§  magyar idegenvezető: ma kb. 1000 magyar él Huszton (és összesen 31 000 fő a lakosság), közülük 160-an tagjai a református gyülekezetnek és 60-70 ember jön minden vasárnap istentiszteletre. A legtöbb gyereknek már nehéz a magyar nyelv és a magyarul való hittan tanulás. Azt is elmagyarázta, hogy a pravoszlávoknál ma reneszánsza van a monostor típusú templomoknak és ez a típus gyakorlatilag családi vállalkozás: épít egy család egy templomot, a családfő a pópa, az egyházközség összes bevétele az övék (ebben autók és tárgyak megáldásáért kapott honorárium is benne van a szokásos keresztelő-házasság-temetés trión kívül) és aztán ugyanennek a családnak a következő nemzedéke lesz a pópa. Református idegenvezetőnk látványos rosszallja ezt és hangsúlyozza, hogy ez a monostor típusú pravoszláv templom nagyon nagy biznisz. A későbbi napok során, miután átmentünk Kárpátaljáról Kelet-Galíciába, egyre inkább átéreztem a rosszallását, mert szívszaggatóan nyomorult körülmények között élnek a falvakban az emberek, de mindegyik falunak van 2-3 új és jó állapotban lévő, általában aranyozott kupolás temploma. Ez nem csak a pravoszláv egyházra vonatkozik persze, hanem a görög katolikusra is. Szóval az a benyomásom, hogy mindenki mindent az egyházba fektet a saját háza és gyerekei életkörülményei helyett. Tudom, hogy ez egy provokatív materialista megközelítés, ha valaki hisz az üdvözülésben, akkor van értelme belefektetni, de mivel én nem hiszek, az énszempontomból ez a kontraszt fájdalmas.

§  kertben emlékkopjafák híres (többnyire erdélyi és református) magyarokról + Szép Ernőről, aki Huszton született.

§  eredetileg a 14. sz.ban épült, 1524-ben a pap, Huszti Lovas Tamás protestáns lett és vitte a templomot. Aki nem lett protestáns az egyházközségből, azoknak új templomot kellett építeniük maguknak a szomszédban.

§  a karzat alatt és az orgona mögött feltárták a reformáció idején lemeszelt középkori freskókat. A karzat alatt Árpád-házi Szt. Istvánt, Imrét és Erzsébetet lehet látni (vagyis csak a lábaikat), az orgona mögött meg ószövetségi prófétákat. Más kárpátaljai református gyülekezetek nem engedték meg a középkori freskók feltárását, jobban ragaszkodtak a reform. hitelvekhez

o   zsidó temető: a huszti jesivát (ahol 800 diák tanult egyszerre!) alapító rebbe ohelje.

·         Kőrösmező -a kamenyec-podolszki deportáció emléktáblája a vasútállomás falán

·         Kosiv- éjszakázás egy gyönyörű, különálló (nagyon jól fűtött és wifivel ellátott) faházakból álló szállodában (Bayka szálloda) egy erdőben a Kárpátokban. Úgynéz ki, mint sok kis svéd nyaraló együtt. Egy ketrecbe zárt medve is volt a faházak között, akit csak reggel vettünk észre. Kaja szempontból olyan volt az út, mintha direkt előadtuk volna az „Everything  is Illuminated” c film paródiáját, a vegák nem nagyon kaptak mást, mint krumplit. És én sem, mert a hús általában sertés volt. 

márc. 16. csütörtök

·         Delatin

o   a stetl, ahonnan Israel Bartal (aki most vendégprofesszor a CEU-n)  apja alijázott 1939 májusában és ahol a többi családtag viszont a helyi „Holocaust by bullets” áldozata lett az erdőben (ahogy a többi 3000 helyi zsidó is).  Az 1930-as években 3100 zsidó élt itt, ők alkották a falu többségét.

o   2002-ben Bartal és az apja eljöttek ide együtt és semmit sem lehetett megtalálni az 1939 előtti helyek közül, mert a II.VH alatt egy nagy csata helyszíne lett, egy épület sincs ott, ahol volt.

o   A 19. sz. végén K-Galícia a gazdagok kedvelt üdülőhelye lett, rengetegszép hotel épült, a vendégek K-Ukrajnából és Lengyelország összes részéből érkeztek.

o   Kelet-galíciai jellegzetesség a zsidó temetők domboldalra építése

o   A galiciánerek nagy részét Belzecben gyilkolták meg.

·         Kolomyia

o   a lakosság több mint fele zsidó volt

o   sok hellyel ellentétben itt nem kitiltva voltak a szidók a városközpontból, hanem pont hogy kötelesek voltak az üzleteiket a Rynokon tartani

o   volt a városnak zsidó parlamenti kéoviselőja az osztrák-magyarparlamentben

o   a cionizmus nagyon aktív volt itt, 1897-ben Bázelben 2 kolomyiai képviselő volt, amikor Lembergből csak 1

o   a Holokauszt alatt 3 gettó volt itt egyszerre

o   8 kolomyiai zsidó éltetúl, az egyik egy 8 éves kislány volt, akit az anyja kilökött a menetből, amikor vitték őket az erdőbe gödörbe lőni, és ukránok megtalálták és elbújtatták. A néni ma is itt él a városban. A többi helyi túlélő főleg orvos volt, akiket kórházakban dolgoztattak a nácik.

o   de ma kb. 100 zsidó él itt és sabatkor meg nagyünnepeken van istentisztelet.

o   A háború után azért kerültek ide zsidók, mert a SZU-ban nem nagyon dönthették el az emberek, hogy hova költöznek. Kolomyia szovjet sztenderd szerint is borzalmas helynek tűnik Jása, a helyi idegenvezető elmondása szerint, mert rengeteg katona állomásozott itt és különösen szigorú megfigyelés alatt kellett itt élni. Jása apja börtönben volt, mert  maceszt tartott otthon. Ezt el tudom képzelni, de amúgy Jása azt a benyomást keltette, hogy szeret konfabulálni és hangsúlyozni saját érdemeit. Pl. amikor a lány, aki fordított, azt mondta, hogy nemrég volt sírgyalázás a zsidó temetőben és most folyik az eljárás az elkövetők ellen, Jása kijavította, hogy a rendőrséget egyáltalán nem érdekelte az eset, nem is nyomoztak, hanem ő, Jása,kerítette  kézre és jelentette fel az elkövetőket. Azt is mondta, hogy a mostani háború kitörése óta intenzívebb lett az antiszemitizmus, több a sírgyalázás. Pl. a cádik ohelje mellé állítottak egy hatalmas keresztet az ukrán partizánok emlékére [és hát ugye azért ők igen aktívak voltak a Holokauszt elkövetésében meg a galíciai lengyelek halomra gyilkolásában] és csomó sírkövet összetörtek. Nemsokára jön az ukrán főrabbi tárgyalni a püspökkel, hogy mi legyen a kereszttel. Ez egy kicsit hasonló eset a karmelita kolostorhoz, amit pont Auschwitzban volt muszáj felállítani II. János Pál pápa idején……

o   amúgy az előre tervezett dolgok nem nagyon működtek az út során, mert borzasztóak az utak és mindenhova sokkal tovább tart megérkezni, mint gondolná az ember és a randevúk azokkal a helyiekkel, akik elvileg odaadták volna a zsinagógák kulcsait, sosem jöttke össze, de sok minden nagyon jól alakult spontán. Kolomyiában például már teljesen feladtuk a nagyobbik zsinagógákba bejutást, amikor egy járókelő meghallotta a tanárainkat héberül beszélgetni, megszólította őket héberül, elmagyarázta, hogy az ő testvére egy helyi zsidó nőt vett feleségül és mindannyian Izraelbe költöztek, évekig ott élt, most itt munkanélküli, nem adnának-e neki 1000 hrivnyát cigire. Mire a tanárok adtak persze és megkérdezték, hogy ha már, akkor nem tudná-e megszerezni a zsinagóga kulcsát. J És ő kerítette elő nekünk Jását, aki be is engedett és bevezetőt is mondott.

o   Régebbi, kisebb zsinagóga, itt volt az egyik gettó a háromból. Most bank van benne.

o   temető: Lichtenstein cádik sírja

§  tényleg itt van mellette a kereszt, amiről Jása beszélt a nagyobbik zsinagógában

§  Mo-ról jött a rebbe, mert ott nem talált követőket, nagyon extrémnek számított.

§  írt egy könyvet a kor nagykérdéseiről párbezséd formában -p. Jó-e a zsidóknak az emancipáció? (Szerinte persze nem) Maradjanak— a zsidók a jiddis nyelvnél? (Maradjanak mindenképpen) és ezt a könyvet idézte egy magyar parlamenti képviselő, amikor amellett érvelt, hogy az állam támogassa a pesti neológ rabbiképzőt, mondván, hogy ha nem képezünk neológ rabbikat, akkor a zsidók ilyen extrém rabbik tanait fogják követni.

·         éjszakázás Buchachban