Augusztus vége Stockholmban

2014. augusztus 28. csütörtök

·         Találkozó a stockholmi chabad rabbival
·         Svédországban „Einheitsgemeinde” van, vagyis minden zsidó hitközség egy ernyő alá tartozik. Ez tök jól hangzik, de hogy őszinte legyek, én ebben nem hiszek. Nem értem, hogy hogy bírnak egy szervezetben tömörülni ortodoxok, akik ha komolyan veszik a saját szabályaikat, akkor homofóbnak kell lenniük, reformok, akik meleg esküvőket celebrálnak és ateisták, akik ugye csak a hagyomány kedvéért vagy a „sorsközösség” miatt vannak benne az egészben. Az a gyanúm, hogy ez a kis számok törvénye, itt csak 20 000 zsidó van, és a svéd társadalom ilyen szakszervezetekre épül, szóval minden csoportnak jó, ha van vmi szervezete, és gondolom, jó, ha minél több taggal. De azért sokkal jobb Magyarországon, h az ember választhat, nem muszáj egy bagázsba tartoznia olyanokkal, akik mondjuk a melegeket és a nőket is utálják. Tudom, hogy nem szép, de őszintén szólva, én egyáltalán nem szeretnék közösséget vállalni olyan csoportosulásokkal, akik szerintem botrányos dolgokat vallanak… De ezt a gondolatomat, h az Einheitsgemeinde egy picit non-sense dolog, még senkivel nem mertem megosztani, mert nyilván szép dolog, és lehet, hogy én vagyok provinciális és túlságosan megszoktam a magyar viszonyokat, hogy ortodoxok és reformok nem közösködnek. De lehet, hogy több értelme van hasonló szellemiségű más felekezetben lévő csoportokkal együttműködni, mint ortodoxokkal, csak azért, mert azok zsidók, nem? Pl. evangélikusban is van egalitariánus közösség, női lelkésszel meg minden, meg a muszlimoknál is van valamiféle „reform” szárny.
·         A Paideia után nem volt semmi különös, de azt vehetjük különösnek, h ma nem volt semmi plusz programom a Paideia után, hanem nyugodtan hazajöhettem pihenni.

2014. aug. 29. péntek

·         Óra: Ibn Ezra. Az volt az életcélja, hogy felnyissa az „ignoramus” askenázi zsidók szemét, hogy a természettudományok is fontosak és tudni kell őket, h az ember megértse a Tórát és be tudja tartani a parancsolatait. Az askenázi exegéták ugyanis csak a hazal („Bölcsek”, ők a babilóniai Talmud szerzői) irodalomra hagyatkoztak, és azt gondolták, hogy ebből minden kiderül, ami a Tórából nem. De mivel Ibn Ezra ugye a muszlim Spanyolo.ban született, ő otthon volt a természettudományokban. Na, életében nem is sikerült felvilágosítania az askenáziakat, mert mindenki utálta, mindenhol konfliktusba került, és egész életében vándorolt is emiatt: Spanyolo, É-Afrika, Itália, Észak-Fro., magányosan halt meg Angliában. De kb. fél évszázaddal a halála után nagyon népszerű lett. Egyébként tiszta mázli, h élete nagy részében Fro-ban élt, mert emiatt áttért a héberre (Spo.ban és Afrikában arabul írt), és így a legtöbb művét másolták az évszázadok folyamán, ezért fennmaradtak. A Spanyolo.ban alkotó rengetek zsidó exegéta legtöbb műve elveszett, mert arabul írtak (de héber betűkkel!) és így a Reconquista után soha többé nem másolta senki újra a szövegeiket…. L
o   Meglepő infó: Maimonidész élete egy szakaszában muszlim volt!!!!!!!!!!!!!! De Eran (a professzorunk) szerint elég gyakran megesett az ilyesmi az arab világban, h zsidók betértek az Iszlámba, aztán vissza a zsidósághoz, ez nem volt egy visszafordíthatatlan folyamat. Bezzeg, aki kikeresztelkedett, azok közül szinte senki sem tért vissza a zsidósághoz!
o   Ez úgy jött ide, h Ibn Ezra fia is betért az Iszlámba
o   Ami nagyon szimpi Ibn Ezrában: „a Tórát nem ignoramusoknak adta Mózes, hanem értelmes embereknek, és  az Isten és az emberi nem közötti közvetítő nem más, mint a józan ész.”
o   Volt egy fura megjegyzése Erannak (a vendégprofesszornak, aki tartja ezt az órát), amin 30 percet rágódtunk, mert mindenki belekötött v nem értette, miszerint a francia és a német zsidók azért hajlottak arra, hogy azt gondolják, egynél több igazság létezik, mert egy keresztény világban éltek, és a keresztények ugye szükségszerűen több szinten értelmezik az Ószövetséget, h beleláthassák Jézus szerepét. Az arab zsidók viszont azt gondolták, hogy minden kérdésre 1 darab igaz megoldás létezik, mert ők egy muszlim világban szocializálódtak. Na, most, az a baj, hogy Eran a keresztényekre a „narrow minded” szót is használta, amin azért én is megütköztem minden keresztény felmenőm nevében, de szerintem az a probléma, hogy Eran angol szókincse egy kicsit limitált. Héberül biztos nem vmi ilyen pejoratívat mondott volna.
·         Találkozó a Paideia boardjának elnökével. Ő a sokadik, aki azt hangsúlyozta nekünk, hogy „Svédország a világ egyik legszekulárisabb országa”. Hát, szerintem ezt csak azért mondják a svédek, mert nem jártak még poszt-szocialista országban, meg Franciaországról sincs sok fogalmuk. Hogy lenne szekuláris egy ország, ahol csak 14 évvel ezelőtt vált el az állam az evangélikus egyháztól? Igaz, hogy már 1952 óta lehet felekezeten kívülinek lenni, és nagy szocdem történelem van itt, de azért mégis csak Franciao. az a hely, ahol a francia forradalom volt és ahol ma tilos csadrot hordani.
o   Fény derült arra, hogy a Paideiára is érvényes, az amit most elneveztem a nagy CEU dilemmának: van egy nemzetközi intézmény nagy küldetéstudattal, hogy jobbá tegye a világot, azáltal, h mindenféle ország polgárait kiképzi vmi világmegváltó dologra, h azok hazamenjenek és jobbá tegyék az országukat. De aztán úgy felnyílik a szemük a diákoknak, h mennyivel jobb élet is lehetséges, mint otthon, v már eleve csak ugródeszkának szánták az intézményt, h eszükben sincs hazamenni. Szóval, ez a board elnök ecsetelte, h a magyar és a lengyel kormány tökre együtt működik a Paideiával, ami el is várható, mert ebből a két országból származik a tanítványok legnagyobb kohortja. (A magyar nagykövetség 2013-ban kötött megállapodást velük, szóval már bőven a Fidesz-rezsim alatt!) Erre hozzászólt az egyik litván, lány, hogy tulajdonképpen neki esze ágában sincs visszatértni Litvániába, nem véletlen, h az elmúlt 6 évben Németországban járt egyetemre.
o   De azért van, aki tényleg hazamegy és ott kamatoztatja a Paideián tanultakat: a két lengyel lány, Ewa és Kasia, akik nem zsidók amúgy, a Museum for the History of Polish Jews-ban dolgoznak, egy másik litván lány meg a litván nemzeti könyvtárban foglalkozik egy bizonyos héber könyvekből álló hagyatékkal. (Ő róm. kat.)
·         Bankszámlanyitás a Handelsbankenben. Eléggé megelpődött az ügyintéző, hogy megkértem, hogy mondja el angolul, hogy mi van a szerződésben, mert az Isten szerelmére, csak nem írok alá egy szöveget, amit nem értek! Szóval meg van a bankkártyám, és elvileg hétfőn már a számlára jön az ösztöndíj.
·         Végül este elmentem 8 paideiással (including Viki) a reform „Nagy” zsinagógába, ami tökre egalitáriánus, beleszámolják a nőket a minjánba. A kántor azt mondta kedden, h „már hogyne számolnánk bele, különben sosem lenne meg a minján!” Szerintem nem csak viccből mondta, de mondjuk, amúgy fura humora van ennek a pasinak. Mindenesetre 28 ember volt rajtunk kívül, nőket és férfiakat, és egy kisbabát is számítva, úh mi 9-en elég jelentős hányadot tettünk ki. Van, aki továbbment utána az ortodox zsinibe, mert ott akkor tartják az istentiszteletet, amikor csillagászatilag jön be a szombat, ez most este fél nyolc (a nagy zsiniben fél 7kor kezdődött)
·         Tök frusztrált vagyok, mert a Paideián majdnem mindenki sokkal polyglottabb mint én. Bár nem tudom, h milyen fokú nyelvtudásokat számolnak már bele a beszélt nyelveikbe. L De franciául majdnem mindenki tud rajtam kívül. Modern héberből OK, h egy csomóan jobbak nálam, de nem gondoltam volna, h egyszer majd rosszul fogom magam érezni, mert nem tudok franciául. L Az oroszul nem tudás miatt már sajnáltam magam a CEU-n, de ezek a hülye franciák jobban eladják magukat, h mindenkinek kisebbségi érzésük legyen tőlük, az oroszok meg tökre elfogadják, hogy bár a szárazföldek 1/6-a Oroszoro., a volt SZU-n kívül már nem egy olyan dolog az orosz, h „illik tudni”.

·         Fél 9-re már haza is értem, úh most pihenek, olvasom Israel Joshua Singert, akinek a regényei beoltják az embert az ortodoxia ellen, az tuti. J Egy recenzens szerint, ha ezt a regényt egy nem zsidó német írta volna ugyanakkor, amikor Israel Joshua (1933-ban), akkor azt mondanánk rá, hogy „utterly antisemitic”. Nem értem, miért esik olyan nehezére felfogni az embereknek, hogy ez az életmű az ortodoxia és a vallás ostorozásáról szól, nem a zsidó emberek, mint zsidók ostorozásáról! Egyszerűen, van két (zsidó) főszereplő, akiknek a szerelmét tönkreteszi a körülöttük uralkodó haszidizmus.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kaffka Margit: Színek és évek

Simone de Beauvoir: A második nem (A nekem fontos részek jegyzete)

Szabó Magda: Régimódi történet