Gondolatok a zsinagógában

A Rumbach utcai zsinagógában berendezett Ámos Imre kiállítás nagyon tetszett és meg is érintett. Pont egy ilyen helyszín illik Ámos életművéhez és sorsához: egy romos zsinagóga. Méghozzá az a romos zsinagóga, ahol bizonyos értelemben elkezdődött a magyar Holokauszt, mert itt gyűjtötték össze a Kamanyec-Podolszkba deportált zsidókat. Az Ámoshoz kapcsolt kortárs költői reflexiók is nagyon tetszettek, különösen kettő fogott meg. Takács Zsuzsáé azért, mert az öccsét, akinek haldoklásáról megemlékezik, Josét, ismertem. Ferdinandy Györgyé pedig nagyon szemléletesen leírta, hogy 1944-ben az összes 7-8 éves osztálytársa is értette, hogy hova viszik a zsidókat...

Magában a zsinagógában annyira odatartozónak éreztem magam, hogy megint rácsodálkoztam: hogy lehet, hogy nem vagyok vallásos? Keresztény templomokban is éreztem már ezt, szóval ez nem a zsidó identitásról szól, és közvetlen élményektől függetlenül is él bennem ez a hiányérzet, érzem, hogy én nem szabad akaratból vagyok agnosztikus, csak ez adatott nekem.

P. S. Fel is korbácsolta egy kicsit vallási érzékenységemet, hogy eközben a teremőr Klub Rádiót hallgatott, pedig én aztán nagy Klub Rádió hallgató vagyok napi rendszerességgel, de a zsinagógában (na jó, az előterében) nagyon zavart.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kaffka Margit: Színek és évek

Kép
Klasszikusok mindenkinek sorozat. Kistarcsa: STB Könyvek Könyvkiadó, 2008. ü   A Feminista olvasókörhöz olvastam 2020 márciusában. Kaffka Margit és Bauer Ervin,   https://cultura.hu/kultura/kaffka-margit-szinei/ ü   SPOILER ALERT. Egy ideig azt gondoltam, hogy hú, ehhez az unalmas élethez, ami a főszereplőnek jutott, kicsit hosszú még ez a 223 oldal is, nyilván alispán lesz a férje, aztán nyilván ettől még ugyanolyan unalmas lesz a vidéki női élet egy deklasszált dzsentrinőnek, és erre jó nagy fordulat állt be: nem lett alispán a férj és öngyilkos lett! (Ami elég szomorú, hogy itt egy alispánság miatt, nem vmi romantikus nagy, látványos tőzsdei bukás, vagy elszerencsejátékozta-a-birtokát típusú 19. sz. regényes csúcspont formájában. Persze itt is van   adósság a képben, mert az alispánság érdekében kampányolni kellett és túlnyújtózkodott a házaspár a takarón, na de így is elég piti ez a Debrecennél kisebb városban alispáni ambíció mint élettragédia trigger.) Nagyon tetszet
További információk

Simone de Beauvoir: A második nem (A nekem fontos részek jegyzete)

Budapest: Gondolat, 1971. Második, változatlan kiadás. Ford: Görög Lívia és Somló Vera Tetszik, hogy olyan sok tudományos kutatásra hivatkozik olyan sok területről (kultantro, pshichoanalízis, tört, irdtud, memoárok, statisztika), nem csak a saját ujjából szopott gondolatokat ír le, hanem tényleg komoly akadémiai könyv. p. 10. A ffi sosem kezdené azon önmaga definiálását, h ffi, magától értetődően ffi. -> mondja arról, h a male perspective számít az univerzális emberi perspektívának, women „othered” ahogy én találkoztam a jelenséggel a mai ang szakird-ban [főleg itt: Gershon Bacon, “ Introduction,” Autobiography and memoir, Ed. Gershon Bacon, (Jerusalem: Schechter Institute of Jewish Studies, 1998. Special issue of Nashim –A Journal of Jewish Women’s Studies & Gender Issues), 7.] p. 15. nők: egymástól elszakadva, ffiakkal egy fedél alatt élnek, lakhelyük, munkájuk, gazd érdekük révén sokkal szorosabban kötődnek 1-1 ffihoz (férj, apa), mint a többi nőhöz. Ha úr
További információk

Szabó Magda: Régimódi történet

Én ezt a kiadást olvastam: Budapest: Jaffa Kiadó, 2017. Általános gondolatok: ü   tetszik, h zakatol a történelem (és abban az évben, amikor ez és ez történt a Monarchia parlamentjében, a világban, balkáni háborúk, I. VH, Kerenszkij stb. akkor Jablonczay Lenke ezt és ezt csinálta) a családtörténet szálai között ü   egész más képét (sokkal sokkal pozitívabbat, talán ennek a könyvnek az írása segítette Sz. Magdát feldolgozni a szüleivel való kapcsolatát, hogy így kikutatta az életüket, megértette a motivációikat, az okait annak, hogy miért olyan nyomorban kellett felnőnie?) mutatja azért itt Szabó Magda a szüleinek, mint Az őz ben -jó-jó szerző nem egyenlő elbeszélő, de zavaróan sok az önéletrajzi elem. Vagy lehet, hogy Az őz csak egy olyan történet, h ilyen is lehetett volna egy olyan körülmények között felnevelt lány? A Régimódi történet elég egyértelműen tényleg a saját anyjáról szól. Igazából meg is hatott, hogy a gyászmunka részeként (ahogy a Kanna hattyúkkal c. előszó
További információk