Tompa Andrea: Fejtől s lábtól.

Nehéz volt megszokni a nyelvezetét az elején, de a történet annyira mozgalmas, hogy viszi az embert és mivel a történet olvastatta magát, megszoktam a fura nyelvezetet is (mintha utánozná az 1910-es és 20-as évek magyarját). A női főszereplőben azt hiszem egy kicsit túl sok dolgot sűrített össze az író: zsidó orvostan hallgatónőként szocialista is lesz és pszichoanalízisbe is jár. Mindenesetre nagyon tetszett, hogy ez a regény az irodalom nyelvén tesz értelmes állításokat a Trianon-traumáról (mint T-szindróma), a dualizmus idealizálása nélkül.

 Részletesebb és komolyabb recenziómat lásd itt, a Hungarian Literature Online oldalon. 

 (Könyv adatai: Tompa Andrea: Fejtől s lábtól. Pozsony, Kalligram, 2013.)

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kaffka Margit: Színek és évek

Kép
Klasszikusok mindenkinek sorozat. Kistarcsa: STB Könyvek Könyvkiadó, 2008. ü   A Feminista olvasókörhöz olvastam 2020 márciusában. Kaffka Margit és Bauer Ervin,   https://cultura.hu/kultura/kaffka-margit-szinei/ ü   SPOILER ALERT. Egy ideig azt gondoltam, hogy hú, ehhez az unalmas élethez, ami a főszereplőnek jutott, kicsit hosszú még ez a 223 oldal is, nyilván alispán lesz a férje, aztán nyilván ettől még ugyanolyan unalmas lesz a vidéki női élet egy deklasszált dzsentrinőnek, és erre jó nagy fordulat állt be: nem lett alispán a férj és öngyilkos lett! (Ami elég szomorú, hogy itt egy alispánság miatt, nem vmi romantikus nagy, látványos tőzsdei bukás, vagy elszerencsejátékozta-a-birtokát típusú 19. sz. regényes csúcspont formájában. Persze itt is van   adósság a képben, mert az alispánság érdekében kampányolni kellett és túlnyújtózkodott a házaspár a takarón, na de így is elég piti ez a Debrecennél kisebb városban alispáni ambíció mint élettragédia trigger.) Nagyon tetszet
További információk

Simone de Beauvoir: A második nem (A nekem fontos részek jegyzete)

Budapest: Gondolat, 1971. Második, változatlan kiadás. Ford: Görög Lívia és Somló Vera Tetszik, hogy olyan sok tudományos kutatásra hivatkozik olyan sok területről (kultantro, pshichoanalízis, tört, irdtud, memoárok, statisztika), nem csak a saját ujjából szopott gondolatokat ír le, hanem tényleg komoly akadémiai könyv. p. 10. A ffi sosem kezdené azon önmaga definiálását, h ffi, magától értetődően ffi. -> mondja arról, h a male perspective számít az univerzális emberi perspektívának, women „othered” ahogy én találkoztam a jelenséggel a mai ang szakird-ban [főleg itt: Gershon Bacon, “ Introduction,” Autobiography and memoir, Ed. Gershon Bacon, (Jerusalem: Schechter Institute of Jewish Studies, 1998. Special issue of Nashim –A Journal of Jewish Women’s Studies & Gender Issues), 7.] p. 15. nők: egymástól elszakadva, ffiakkal egy fedél alatt élnek, lakhelyük, munkájuk, gazd érdekük révén sokkal szorosabban kötődnek 1-1 ffihoz (férj, apa), mint a többi nőhöz. Ha úr
További információk

Szabó Magda: Régimódi történet

Én ezt a kiadást olvastam: Budapest: Jaffa Kiadó, 2017. Általános gondolatok: ü   tetszik, h zakatol a történelem (és abban az évben, amikor ez és ez történt a Monarchia parlamentjében, a világban, balkáni háborúk, I. VH, Kerenszkij stb. akkor Jablonczay Lenke ezt és ezt csinálta) a családtörténet szálai között ü   egész más képét (sokkal sokkal pozitívabbat, talán ennek a könyvnek az írása segítette Sz. Magdát feldolgozni a szüleivel való kapcsolatát, hogy így kikutatta az életüket, megértette a motivációikat, az okait annak, hogy miért olyan nyomorban kellett felnőnie?) mutatja azért itt Szabó Magda a szüleinek, mint Az őz ben -jó-jó szerző nem egyenlő elbeszélő, de zavaróan sok az önéletrajzi elem. Vagy lehet, hogy Az őz csak egy olyan történet, h ilyen is lehetett volna egy olyan körülmények között felnevelt lány? A Régimódi történet elég egyértelműen tényleg a saját anyjáról szól. Igazából meg is hatott, hogy a gyászmunka részeként (ahogy a Kanna hattyúkkal c. előszó
További információk