Bejegyzések

2020-as olvasás kihívás magamnak

Még nem vagyok benne biztos, hogy nekem való ez a Várólista csökkentés játék, mert az alaphozzállásom az olvasáshoz az, hogy túlságosan szeretem ezt a tevékenységet ahhoz meg túl rövid is az élet ahhoz, hogy  olyat olvassak, ami untat (kivéve ha akadémiai könyv és kell a munkámhoz! de a szabadidőmet élvezetes olvasmányoknak szeretem szentelni). Viszont nagyon szeretem a Popkult, csajok, satöbbi könyvmolykodós podcastot és a műsorvezetők, Brigi és Tünde, egy csomó epizódban tárgyalják a könyvvárólistáikat, ráadásul Brigi posztolt erről a játékról, ami azt az érzést keltette bennem, hogy tulajdonképpen jó lenne, ha nekem is lenne egy ilyen hivatalos várólistám. Szóval, most belevágok a 2020-as kihívásba. Nehezítő tényező, hogy már eleve járok egy könyvklubba, ahol évente 10 könyvet elolvasunk és megbeszélünk, és ott tanév szerint haladunk és nyár elején szavazunk csak a 2020/21-es tanév könyveiről, úgyhogy még nem tudom mik kerülnek terítékre ősszel. Így ott is bejöhet még pár ...

Erich Fromm: A szeretet művészete

(Budapest: Háttér Kiadó, 2012. Tizedik kiadás. Ford: Várady Szabolcs. Utószó: Erős Ferenc) 2018 márc-ápr olvastam ezt a könyvet, telepostiteztem és jegyzeteltem, most 2018. dec. 23-án, amikor begépelem ezeket a jegyzeteket, úgy gondolom ez a legfontosabb könyv, amit olvastam eddig az életemben. Legalábbis a mostani gondolatvilágomban ez tűnik a legfontosabbnak. Ált. megjegyzéseim voltak (mielőtt az utószót olvastam, a könyv olvasása közben: ü   nagyon fogasztói társadalom ellenes ü   nagyon sokat vitatkozik Freud-dal ü   olyan ez a könyv, mint egy martin buber-Marx ötözet-az utószóból aztán kiderült ennek az oka ü   vannak benne bicskanyitogató részek női és férfi princípiumról meg hasonlók, de pont csak annyira zavartak, h izgatott voltam, hogy hogyan folytatódik ü   a holly   woodi filmek is megkapják benne a magukét a pszeudoszeretet propagálásáért (pl. bálványimádó szeretet mint A nagy szerelem eladása) A könyvből ü   p. 1...

Simone de Beauvoir: A második nem (A nekem fontos részek jegyzete)

Budapest: Gondolat, 1971. Második, változatlan kiadás. Ford: Görög Lívia és Somló Vera Tetszik, hogy olyan sok tudományos kutatásra hivatkozik olyan sok területről (kultantro, pshichoanalízis, tört, irdtud, memoárok, statisztika), nem csak a saját ujjából szopott gondolatokat ír le, hanem tényleg komoly akadémiai könyv. p. 10. A ffi sosem kezdené azon önmaga definiálását, h ffi, magától értetődően ffi. -> mondja arról, h a male perspective számít az univerzális emberi perspektívának, women „othered” ahogy én találkoztam a jelenséggel a mai ang szakird-ban [főleg itt: Gershon Bacon, “ Introduction,” Autobiography and memoir, Ed. Gershon Bacon, (Jerusalem: Schechter Institute of Jewish Studies, 1998. Special issue of Nashim –A Journal of Jewish Women’s Studies & Gender Issues), 7.] p. 15. nők: egymástól elszakadva, ffiakkal egy fedél alatt élnek, lakhelyük, munkájuk, gazd érdekük révén sokkal szorosabban kötődnek 1-1 ffihoz (férj, apa), mint a többi nőhöz. Ha úr...

És te nem jöttél vissza

Kép
Budapest: XXI. Század kiadó, 2018.   Ford.: Tóth Tímea   (Az eredeti 2015-ben jelent meg  franciául .  Marceline  2018 őszén halt meg.)   Marceline -t az apjával,  Slojméval,  együtt deportálták  Drancyból , az apa egy  Lodz-ból  származó vallásos lengyel zsidó volt (1901-ben született), eredetileg Amerikába akart  kivándorolni, de Franciaországban  ragadt .  Marceline  dokumentumfilmrendező lett, van egy filmje, ahol  Anouk   Aimée  játssza az ő  szerepét,  mint  birkenaui  fogoly.     Marceline -t évtizedek óta nyomasztja, hogy az apja azt mondta a deportálásuk után egy ponton, hogy “te élni fogsz, mert te fiatal vagy, én nem”. Úgy nyomasztja ez a szerzőt, mintha egy  önbeteljesítő  jóslat lett volna, mintha emiatt történt volna, hogy  Slojme  meghalt és ő túlélte, sőt mintha  Slojme  élete lett volna az ára  Mar...