Museo del Palazzo Poggi -Bologna

·         ugyanebben az épületben van a Museo Europeo degli studenti is
·         de ez egy tudománytörténeti múzeum és amúgy 16. sz. freskük vannak a falakon
·         a nagy része nekem unalmas volt régi műszerek, térképek, hadimakettek
·         de ami érdekes volt, azért abszolút megérte bemenni: a bolognai 18. sz. szülészeti iskoláról szóló teremben 18. sz. modellek vannak a méhről és  magzat fekvéséről mindenféle variációban (ikerterhességek is) és nagyon pontosak! mondjuk a mindenféle beteg magzatok és magzathelyzetek elég sokkolóak, ne terhesen nézzétek meg ezt a múzeumot. A baba nyúlszájának okáról egyébként azt gondolta ez az iskola, hogy ha egy terhes nőt egy béka megnyúzására kényszerítenek annak ellenére, hogy ettől undorodik, akkor a nő gyermekének nyúlszája lesz. Hát, kíváncsi vagyok, hogy hány nővel történt pont ez…
·         ezen kívül az anatómiai modellek is nagyon érdekesek, pl. van egy női viaszfigura, amiből kivehető a csontozat és levehető a hasa, így tudták tanulmányozni rajat a diákok a belső szerveket, de ugyanakkor utána meg civilizálttá lehetett alakítani a viaszbábut és úgy nézett ki, mint egy sima meztelen nő

·         és van egy gyönyörű könyvtárterem. nagy híve vagyok a digitalizációnak, de amikor ilyen látok, én is ilyen könyvtárszobát szeretnék otthonra:

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kaffka Margit: Színek és évek

Kép
Klasszikusok mindenkinek sorozat. Kistarcsa: STB Könyvek Könyvkiadó, 2008. ü   A Feminista olvasókörhöz olvastam 2020 márciusában. Kaffka Margit és Bauer Ervin,   https://cultura.hu/kultura/kaffka-margit-szinei/ ü   SPOILER ALERT. Egy ideig azt gondoltam, hogy hú, ehhez az unalmas élethez, ami a főszereplőnek jutott, kicsit hosszú még ez a 223 oldal is, nyilván alispán lesz a férje, aztán nyilván ettől még ugyanolyan unalmas lesz a vidéki női élet egy deklasszált dzsentrinőnek, és erre jó nagy fordulat állt be: nem lett alispán a férj és öngyilkos lett! (Ami elég szomorú, hogy itt egy alispánság miatt, nem vmi romantikus nagy, látványos tőzsdei bukás, vagy elszerencsejátékozta-a-birtokát típusú 19. sz. regényes csúcspont formájában. Persze itt is van   adósság a képben, mert az alispánság érdekében kampányolni kellett és túlnyújtózkodott a házaspár a takarón, na de így is elég piti ez a Debrecennél kisebb városban alispáni ambíció mint élettragédia trigger.) Nagyon tetszet
További információk

Simone de Beauvoir: A második nem (A nekem fontos részek jegyzete)

Budapest: Gondolat, 1971. Második, változatlan kiadás. Ford: Görög Lívia és Somló Vera Tetszik, hogy olyan sok tudományos kutatásra hivatkozik olyan sok területről (kultantro, pshichoanalízis, tört, irdtud, memoárok, statisztika), nem csak a saját ujjából szopott gondolatokat ír le, hanem tényleg komoly akadémiai könyv. p. 10. A ffi sosem kezdené azon önmaga definiálását, h ffi, magától értetődően ffi. -> mondja arról, h a male perspective számít az univerzális emberi perspektívának, women „othered” ahogy én találkoztam a jelenséggel a mai ang szakird-ban [főleg itt: Gershon Bacon, “ Introduction,” Autobiography and memoir, Ed. Gershon Bacon, (Jerusalem: Schechter Institute of Jewish Studies, 1998. Special issue of Nashim –A Journal of Jewish Women’s Studies & Gender Issues), 7.] p. 15. nők: egymástól elszakadva, ffiakkal egy fedél alatt élnek, lakhelyük, munkájuk, gazd érdekük révén sokkal szorosabban kötődnek 1-1 ffihoz (férj, apa), mint a többi nőhöz. Ha úr
További információk

Szabó Magda: Régimódi történet

Én ezt a kiadást olvastam: Budapest: Jaffa Kiadó, 2017. Általános gondolatok: ü   tetszik, h zakatol a történelem (és abban az évben, amikor ez és ez történt a Monarchia parlamentjében, a világban, balkáni háborúk, I. VH, Kerenszkij stb. akkor Jablonczay Lenke ezt és ezt csinálta) a családtörténet szálai között ü   egész más képét (sokkal sokkal pozitívabbat, talán ennek a könyvnek az írása segítette Sz. Magdát feldolgozni a szüleivel való kapcsolatát, hogy így kikutatta az életüket, megértette a motivációikat, az okait annak, hogy miért olyan nyomorban kellett felnőnie?) mutatja azért itt Szabó Magda a szüleinek, mint Az őz ben -jó-jó szerző nem egyenlő elbeszélő, de zavaróan sok az önéletrajzi elem. Vagy lehet, hogy Az őz csak egy olyan történet, h ilyen is lehetett volna egy olyan körülmények között felnevelt lány? A Régimódi történet elég egyértelműen tényleg a saját anyjáról szól. Igazából meg is hatott, hogy a gyászmunka részeként (ahogy a Kanna hattyúkkal c. előszó
További információk