Bejegyzések

Kaffka Margit: Színek és évek

Kép
Klasszikusok mindenkinek sorozat. Kistarcsa: STB Könyvek Könyvkiadó, 2008. ü   A Feminista olvasókörhöz olvastam 2020 márciusában. Kaffka Margit és Bauer Ervin,   https://cultura.hu/kultura/kaffka-margit-szinei/ ü   SPOILER ALERT. Egy ideig azt gondoltam, hogy hú, ehhez az unalmas élethez, ami a főszereplőnek jutott, kicsit hosszú még ez a 223 oldal is, nyilván alispán lesz a férje, aztán nyilván ettől még ugyanolyan unalmas lesz a vidéki női élet egy deklasszált dzsentrinőnek, és erre jó nagy fordulat állt be: nem lett alispán a férj és öngyilkos lett! (Ami elég szomorú, hogy itt egy alispánság miatt, nem vmi romantikus nagy, látványos tőzsdei bukás, vagy elszerencsejátékozta-a-birtokát típusú 19. sz. regényes csúcspont formájában. Persze itt is van   adósság a képben, mert az alispánság érdekében kampányolni kellett és túlnyújtózkodott a házaspár a takarón, na de így is elég piti ez a Debrecennél kisebb városban alispáni ambíció mint élettragédia trigger.) Nagyon tetszet

Szabó Magda: Régimódi történet

Én ezt a kiadást olvastam: Budapest: Jaffa Kiadó, 2017. Általános gondolatok: ü   tetszik, h zakatol a történelem (és abban az évben, amikor ez és ez történt a Monarchia parlamentjében, a világban, balkáni háborúk, I. VH, Kerenszkij stb. akkor Jablonczay Lenke ezt és ezt csinálta) a családtörténet szálai között ü   egész más képét (sokkal sokkal pozitívabbat, talán ennek a könyvnek az írása segítette Sz. Magdát feldolgozni a szüleivel való kapcsolatát, hogy így kikutatta az életüket, megértette a motivációikat, az okait annak, hogy miért olyan nyomorban kellett felnőnie?) mutatja azért itt Szabó Magda a szüleinek, mint Az őz ben -jó-jó szerző nem egyenlő elbeszélő, de zavaróan sok az önéletrajzi elem. Vagy lehet, hogy Az őz csak egy olyan történet, h ilyen is lehetett volna egy olyan körülmények között felnevelt lány? A Régimódi történet elég egyértelműen tényleg a saját anyjáról szól. Igazából meg is hatott, hogy a gyászmunka részeként (ahogy a Kanna hattyúkkal c. előszó

2020-as olvasás kihívás magamnak

Még nem vagyok benne biztos, hogy nekem való ez a Várólista csökkentés játék, mert az alaphozzállásom az olvasáshoz az, hogy túlságosan szeretem ezt a tevékenységet ahhoz meg túl rövid is az élet ahhoz, hogy  olyat olvassak, ami untat (kivéve ha akadémiai könyv és kell a munkámhoz! de a szabadidőmet élvezetes olvasmányoknak szeretem szentelni). Viszont nagyon szeretem a Popkult, csajok, satöbbi könyvmolykodós podcastot és a műsorvezetők, Brigi és Tünde, egy csomó epizódban tárgyalják a könyvvárólistáikat, ráadásul Brigi posztolt erről a játékról, ami azt az érzést keltette bennem, hogy tulajdonképpen jó lenne, ha nekem is lenne egy ilyen hivatalos várólistám. Szóval, most belevágok a 2020-as kihívásba. Nehezítő tényező, hogy már eleve járok egy könyvklubba, ahol évente 10 könyvet elolvasunk és megbeszélünk, és ott tanév szerint haladunk és nyár elején szavazunk csak a 2020/21-es tanév könyveiről, úgyhogy még nem tudom mik kerülnek terítékre ősszel. Így ott is bejöhet még pár vast

Erich Fromm: A szeretet művészete

(Budapest: Háttér Kiadó, 2012. Tizedik kiadás. Ford: Várady Szabolcs. Utószó: Erős Ferenc) 2018 márc-ápr olvastam ezt a könyvet, telepostiteztem és jegyzeteltem, most 2018. dec. 23-án, amikor begépelem ezeket a jegyzeteket, úgy gondolom ez a legfontosabb könyv, amit olvastam eddig az életemben. Legalábbis a mostani gondolatvilágomban ez tűnik a legfontosabbnak. Ált. megjegyzéseim voltak (mielőtt az utószót olvastam, a könyv olvasása közben: ü   nagyon fogasztói társadalom ellenes ü   nagyon sokat vitatkozik Freud-dal ü   olyan ez a könyv, mint egy martin buber-Marx ötözet-az utószóból aztán kiderült ennek az oka ü   vannak benne bicskanyitogató részek női és férfi princípiumról meg hasonlók, de pont csak annyira zavartak, h izgatott voltam, hogy hogyan folytatódik ü   a holly   woodi filmek is megkapják benne a magukét a pszeudoszeretet propagálásáért (pl. bálványimádó szeretet mint A nagy szerelem eladása) A könyvből ü   p. 18. az elkülönültség élménye szoron

Simone de Beauvoir: A második nem (A nekem fontos részek jegyzete)

Budapest: Gondolat, 1971. Második, változatlan kiadás. Ford: Görög Lívia és Somló Vera Tetszik, hogy olyan sok tudományos kutatásra hivatkozik olyan sok területről (kultantro, pshichoanalízis, tört, irdtud, memoárok, statisztika), nem csak a saját ujjából szopott gondolatokat ír le, hanem tényleg komoly akadémiai könyv. p. 10. A ffi sosem kezdené azon önmaga definiálását, h ffi, magától értetődően ffi. -> mondja arról, h a male perspective számít az univerzális emberi perspektívának, women „othered” ahogy én találkoztam a jelenséggel a mai ang szakird-ban [főleg itt: Gershon Bacon, “ Introduction,” Autobiography and memoir, Ed. Gershon Bacon, (Jerusalem: Schechter Institute of Jewish Studies, 1998. Special issue of Nashim –A Journal of Jewish Women’s Studies & Gender Issues), 7.] p. 15. nők: egymástól elszakadva, ffiakkal egy fedél alatt élnek, lakhelyük, munkájuk, gazd érdekük révén sokkal szorosabban kötődnek 1-1 ffihoz (férj, apa), mint a többi nőhöz. Ha úr